2009. augusztus 21., péntek

utolsó nap az Inspiration-ön

Ez volt az utolsó és egyben legszarabb napja!
Reggel volt egy kis előadás, bár mivel nem is olyan régen 8 új tanuló csatlakozott hozzánk, ezért ezt az előadást már egyszer letudtam, bár a csoport képeket még gyakorolni kell. Ezután kimentem a Deck-re ami a legfelső és fedetlen szintet jelenti. Itt az emberek nyakába kell rakni egy mű mentő övet és így csinálni róluk képet. Egészen du-ig még jó volt a napom. 6:30-ra kelett mennem fotózni, előtte kajálni voltam. Utána kabin és túl későn indultam el és a fényképezőmet egy másik helyen hagytam, és pont ott álldogált a fotós tréner. Nah nem elég hogy 2 percet késtem, erre leáll antotivációs szöveggel stresszelni. Annyira jó volt! Ok utána letudtam a fotózást, a kártyámat le is adtam egy új tréning társamnak, aki le is vitte a fotós laborba. Ok ezután mentem vissza aszisztálni. Utána direkt figyeltem az időre, 7:15-re kelet a következő helyen fotózni,azaz akkorra kellett az egyik fotós részről a másikhoz érni. Ok, mivel csak egy cf-kártyám volt, mert a másikat seholsem találtam elindultam lefelé a laborba, hogy felvegyem és menjek 15-re fotózni. Leérek 10-re a labor zárva és mivel nem volt kulcsom kicsit bepánikoltam, hogy így hogyan fogok fotózni, meg az is bennem volt, hogy előbb izéltek le, talán nem kéne egy nap még egy hibát véteni. Ok felérek a helyszínre és elkértem a z oktatótól a kártyáját (oda is adta, hogy adjam neki majd vissza)–ok megvolt a fotózás. Utána visszaálltam asszisztálni. –gondoltam a kártyát még használom, mert 30 perccel később megint valahova kelett menni fotózni. Erre 5 perccel később odajön a tréner, hogy miért nem adtam neki oda a kártyámat, leizélés megint, hogy ő megmondta meg ilyesmi… ok akkor kártya nélkül, megint lemegyek 5 peccel a fotózni való elött, hogy felkapjam a kártyámat, ok megint zárva a labor ajtaja…remek felmentem kicsit már szétesve, és elkértem egy munkatársam kulcsát. Ok laborba le majd fel és mehet a fotózás (Azt tudni kell, hogy ugyan liftet használtam, de a fotóznivaló a 8.-on van a labor meg a 3-on és még sétálni is kell) ok ezzel is megvoltam. A tréner lehivatott a laborba. Ok lemegyek és visszaadtam a gépemet, meg a kulcsot meg ilyesmi, egy memórikártya hiányzott. Ok vagy megkeresem, vagy kifizetem –okl elmegyek megkeresni seholsem volt ok 28 dollár, mert az tökmindegy, hogy ebayről kb 5 dolár lenne, nekik ennyit kell fizetni, hogy megtanuld nem elveszíteni. Ba***g! Ok -28 dollár. Vissza is megyek asszisztálni, hpogy valami újat is tanuljak, erre telefon, hogy menjek le a laborba. Ok lemegyek , erre a duma hogy hova tűntem, mert nem mondta, hogy végeztünk, és egy 5 perces papolás, hogy a kommunikáció milyen fontos bla-bla majdnem hánytam. Mo mind1 ok zseton átad remek. De itt már majdnem kiborult a bili. Ok megírtam a papírokat. Ezután mentem segíteni bezárni a galériát. Kicsit gyilkos szemekkel közlekedtem, mert eléggé fel voltam dúlva. Na jó ezután átadták mindenki előtt a papírt, hogy elvégeztem a tanfolyamot. Mosoly = 0 volt. Ok papírok átadása, menedzserrel kézfogás, közös fotó mosoly--- mentem is a kabinomba. Este mindenki lement a crew bar-ba ünnepelni, de nekem semmi kedvem. Na ez volt az utolsó napom, hát hányás!
Holnap új hajó, kurogatások nélkül. Jeeee bye. Még este lenéztem a crew barba, ahol a haverok még köszöntettek egy piával. Este lefeküdtem és vártam a másnapi átszállásomat.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése